A Rába ikervári szakasza
Írta: Ullrich Ferdinánd   
2006. március 05.

Rába ikervári szakasza –felvíz:

Ikervár és Meggyeskovácsi között egy aszfaltos bekötőút végén (6-800 méter) található az ikervári duzzasztógát, amely igazi rakósbotos-bolognais, duzzasztott vizet hoz létre, felette az ikervári vizierőmű megtáplálására a Batthyányiak idejében kézi erővel készített erőműcsatorna ágazik ki a Rábából. Az első magyar vizerőmű, amely teljesítménye a negyedik legnagyobb az országban, immár 110 éve hasznosítja a Rába vizének sodrását. Egykor a Batthyány-grófok uradalmát és a vasi városokat látta el energiával, utoljára 1994-ben korszerűsített generátorai azonban ma már az országos hálózatot is táplálják. 1895-ben Batthyány Ferenc gróf vezetésével megalakult a Vas vármegyei Elektromos Művek Részvénytársaság és az építési munkálatok 1895. szeptember 20.-án kezdődtek meg. 1896-ban már termelt az erőmű.

A gát duzzasztó hatásának köszönhetően kialakult egy relatív egyenletes mélységű, lassú áramlású víz, amely kényelmes horgászatot biztosító (autóval méterekre megközelíthető)  partjával és a helyenkénti védőkövezéseken kívül gyakorlatilag akadómentes medrével a környékbeliek egyik kedvenc horgászvize lett. Leginkább foghatóak a lassabb vizekre jellemző  halfajok: keszegfélék, ponty, süllő, harcsa, de a feljebb levő gyorsabb vizeken élő halakból is találunk itt (paduc, márna, domolykó), igaz, hogy kisebb mennyiségben, mint az alsó vízen. Divatos horgászmódszerek: rakós és bolognai botos, feederes módszerek, ill. lehet látni kapásjelzővel, vagy spiccről horgászókat is. Süllőre és harcsára fenekes, úszós és műcsalis módszerek, ill. süllőre a mártogatás is jól működik.

Horgászni lehet éjszaka is, azonban tilos az átjárás a duzzasztógáton, tilos a horgászás a duzzasztómű területén, valamint előtte és utána 50-50 méteren belül (üzemi terület), tilos a horgászás a közeli Patkó-tavon és a két vízgyűjtő holtágon (magánterületen vannak), valamint az erőműcsatorna kiágazásától (uszadékterelőtől) a beeresztőzsilipig mindkét parton (kb. 5-600 méteres szakasz), ill. a beeresztőzsilip alatti beton teknőben is.

Image

Image

Rába ikervári szakasza –alvíz:

 

Normális vízállásnál szinte az összes vizet elviszi az erőműcsatorna, alig jut át valami víz a gáton. Ennek megfelelően az alvíz inkább egy széles patakra hasonlít, mint folyóra, de azért ne higgyük, hogy nem tartogat meglepetéseket. A meder alapja kavics, amit árvizek alkalmával szépen alakít a sodrás. Remek haltartók azok a gödrök, amelyek ilyenkor képződnek, vagy a már meglevők mélyülnek tovább. A meder itt már szabályozatlanul kanyarog, a víz helyenként szépen felgyorsul, bokrok, bedőlt fák is vannak, változatos élőhelyeket biztosítva az itt élő, inkább a gyorsabb vizekre jellemző halfaunának: domolykó, paduc, márna, keszegfélék, nagyvízkor kerül le a felső vízről is hal, ezért megtalálható a ponty, a süllő és a harcsa is.

A gát alatt van egy beton „medence” , ahova lezuhog a víz (abban tilos horgászni), onnan hordalékakasztó betonidomokon át jut a víz a második „medencébe”, ami szintén beton oldalú, alatta egy terméskövekkel teleszórt rész következik, ahol megtörik a víz, és csak ezután jut a víz az „igazi” bukófenékbe, ami egy kövezéssel megerősített oldalú, a bemosott kövektől erősen köves fenekű kiszélesedés. Itt szabad is, és kell is :-) horgászni, mert az alsó víz egyik legjobb része. Árvízkor kétoldalt hatalmas visszaforgók alakulnak ki, ahol meg tud állni a lejövő hal, ami utána itt marad. És jól megfogjuk :-).

Image
Image
Image

Rába ikervári szakasza –erőműcsatorna:

 

Kb. 5-6 km. hosszú, a beeresztő zsilipnél kezdődik, és a Rábába torkollásnál végződik. A beeresztő zsilip felőli részén fa cölöpök közötti fűzfavesszős fonás védi a töltéseket, lejjebb már vas támfalak. Megközelítése: Ikervárról Sótony irányába kell autóval elindulni, és pár száz méter megtétele után már látható a híd, ami a Rába felett vezet át, attól pedig szintén pár száz méterre van az erőműcsatornán átvezető híd. A csatorna hídja előtt balra (az erőmű felé) fordulva aszfaltos úton tudjuk a csatornának az Ikervárt Sótonnyal összekötő út hídja és az erőmű közötti részét megközelíteni. Ha a beeresztő zsilip és a híd közötti rész szeretnénk meghorgászni, akkor mihelyt kiértünk Ikervárról, és átértünk a Rába hídon, rögtön jobbra kell fordulni egy földútra, amin pár száz méter megtétele után kiérünk a csatornához. Ezután végig a csatorna mellett halad az út. Fogható halak: bodorka, dévérkeszeg, ezüstkárász, ponty, márna, paduc, süllő, harcsa. Tilos horgászni a vizierőmű bekerített területén, ill. előtte és utána 50-50 méteren belül. Tilos a műcsatorna töltésén a gépkocsi közlekedés és parkolás, horgászni megfelelő életmentő eszköz birtokában lehet (mentőmellény, mentőöv, dobókötél).

 Image

 

Image
Image
Image
Image

 

Ullrich Ferdinánd
Az email cím védve van a spam botoktól, a megtekintéséhez a JavaScript bekapcsolása szükséges

Utolsó frissítés ( 2008. április 06. )