Október közepét írunk, elkezdtek hullani a falevelek, ami egy pergetõhorgász számára nem jelenthet mást, mint kezdõdik a csukapergetés.
Baráti társaságunk is így látta, s a hétvégére szerveztünk egy kis csukapergetést. Hárman vágtunk neki a hidegre sikeredett vasárnap hajnalnak.

A helyszín megválasztásánál két szempont volt lényeges. A  legfontosabb, hogy sok csuka legyen a vízben, a második, hogy lehetõleg olyan víz legyen, ahol nem kell tönkre tenni a mücsalikat, s nem néznek rapsic-nak a gyári hármashorgokkal. Szerencsére Karcsiék tava minden szempontból megfelelt. Rengeteg csuka van a vízben s nem kell a horgokat sem cserélni.

Mi még csak nézegettük a vizet Karcsival, amikor Stucky már dobált, s láss csodát, elsõ vagy második dobására már halat is fárasztott, ami a parttól nem messze le is maradt. Újabb dobás s már megint görbül a bot, most egy 40-45 cm-es csuka volt az elkövetõ. Gyors horog szabadítás irány vissza.  Gyorsan nekiálltunk mi is dobálni. Karcsi a pergetõ mellett klasszikus úszós módszerrel is próbálkozott. Cserélgettük keresgéltük a legjobb mûcsalit, amikor felraktam egy támolygót , s hírtelen a partmellett határozott kapással egy rövid fényképezkedés erejéig, parta segítettünk egy gyönyörû 50-55cm-es csukát. Piercing kiszedés, rövid fotó és már ment is vissza.
Ekkor felelõtlenül kihívtam a Stuckyt egy versenyre, amit a végén 8:4-re el is vesztettem. Hiába eröskõdtem, hogy én nagyobbakat fogtam, de akkor is a darab az darab és  Stucky gyõzött. Sebaj majd legközelebb ;-))))
Azt hiszem egy szavunk sem lehet.Pár óra alatt 3-an majdnem 20 darab csukát fogtunk. Soha rosszabb pecát!Mindenkinek kívánok hasonló kellemes és fõleg esemény dús pergetést.