Kora tavaszi keszegezés a Rábán, avagy a vendégkönyvben leírt kérdésre (Lentus) reagálva:
Mihelyt annyira melegszik az id?, hogy olvadni kezd a magasabban fekv? részeken a hó, elkezd folyamatosan jönni a Rábán a hólé, ami kissé megemeli de nem zavarosítja be a vizet, viszont nagyon hideg. Ebben nem nagyon szoktunk halat fogni. Viszont ha visszaáll a vízszint a nagyjából normálisra, és már nem a jéghideg lé csurog, eredményesen horgászhatunk fehérhalra.
Úgy gondolom, sokak el?tt köztudott, hogy 2006-tól a sárvári horgászok önállóan gazdálkodnak a Sárvári Csónakázó és a Téglagyári tó területén. Vizeinkre szívesen várjuk a megye és az ország más részeir?l érkez? sporttársakat!
Néhány évvel ezelõtt a SZIE Halgazdálkodási Tanszék "Természetes vízi halászati/horgászati munkacsoportja" feladatul kapta a fontosabb halak táplálkozási viszonyainak felmérését. Elsõ látásra hálás munkának mutatkozott e célkitûzés, amely azt jelentette, hogy nem lesz más dolgunk csak - horgászni (!). Jobban belemélyedve a horgászásba rájöttünk, hogy ez nem elég, mert azt is tudnunk kell, hogy mi játszódik le a víz felszíne alatt, vagyis valójában hogyan, mikor, és mit is esznek a halak. A modellértékû kistavas és akváriumi megfigyeléseket megpróbáltuk a természetes vizeken is alkalmazni. Ebben a eírásban csak az általunk tapasztalt különlegességeket szeretnénk elemezni, és nem ejtünk szót a szakirodalmakban már sokszor kivesézett, néha tankönyvszagú táplálkozási szokásokról.
Már régóta érett egy jó keszegezés a Rábán Tóth Feri barátommal, de nehéz volt összeegyeztetni a munkánk miatt. Október végén aztán mégiscsak összejött a dolog, mindketten ráértünk egy napra! A horgászat harmadik résztvevője, bokros teendőitől akadályoztatva, csak később csatlakozik hozzánk. Barátunk, aki éppen horgászboltja nyitásával volt elfoglalva (www.vasipeca.hu), csak pár órát tud velünk tölteni.